Laza rostos kötőszövet szövettan

Differenciált felszínű hámok.

Felszínűkön különféle képletek találhatók, ezek adják a hám működésbeli jellegzetességeit. Cutikuláris hengerhám. A bélcsatornák falában, gazdagon ellátott nyúlványokkal kefeszegély Csillószőrös hengerhám. A légutak falában.

Laza rostos kötőszövet szövettan szennyeződéseknek a légzőszervekből való kijutásában játszik szerepet. Működését a dohányfüst anyagai bénítják. Elszarusodó többrétegű laphám. A bőr felszínén jellegzetes. Az öt-hatszögletű sejtek egy rétegben helyezkednek el. Jellegzetesen festék melanin anyagokat tartalmaznak. Előfordul pl. Váladékot termelő sejtek összessége.

Szekrétum: a szervezet számára szükséges anyagok, exkretum: a szervezet számára felesleges anyagok. A kiválasztás helye szerint megkülönböztetünk: Exokrin külső elválasztású mirigyeket. Kivezető csövük van, váladékukat a test külső és belső felszínére ürítik. Endokrin belső elválasztású mirigyeket.

Kivezető csövük nincs, váladékukat közvetlenül a vérbe juttatják. A váladéktermelés mechanizmusa alapján megkülönböztetünk: Merokrin mirigyeket. Váladékukat folyamatosan termelik és idegi szabályozástól függően kisebb vagy nagyobb mennyiségben ürítik. Apokin mirigyeket. A váladékot folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik ki.

Pl: illatmirigyek. Holokrin mirigyeket.

Laza rostos kötőszövet szövettan, Alkalmazott biológia

Sejtplazmájuk degenerálódva ugyancsak részt vesz a váladék alkotásában. Pl: faggyúmirigyek. Alak szerint a mirigyek lehetnek: Csövesek tubulosus Bogyósak alveolaris Csöves-bogyósak tubuloalveolaris 21 Mirigyek típusai 22 Külső elválasztású mirigyek 23 A hámszövetek csoportosítása 6.

Az érzékszervekben az ingerek felfogására alkalmas. Primer érzéksejtek. Citoplazmájuk közvetlenül az axonban folytatódik. Pl: szagló hámsejtek.

Szekunder érzéksejtek. Axonja nem kifejezett, sejttestéről az információkat egy másik neuron szállítja el. Pl: hallószervben, ízlelőbimbóban. Belőle alakul ki a többi kötő- és támasztószövet. Sejtjei nyúlványosak, a sejtközötti állománya folyékony, fehérjében és szénhidrátokban gazdag. Az embrióban és a magzatban fordul elő.

Laza rostos kötőszövet szövettan

Érett kocsonyás kötőszövet. Sejtjei csillag alakúak, sejtközötti állománya kocsonyás, benne kollagén rostok vannak. A köldökzsinórban és a fogpulpában található. A szervezet legelterjedtebb szövettípusa, a különféle szervek közötti állományt alkotja.

Feladatai: Hézagpótlás. Kitölti a szervek és szövetek közötti tereket. Tápanyagokat, sókat és vizet tárol. Regenerációban van szerepe. Heparint és szerotonint termelnek. A B-limfociták antitestet termelő leszármazottjai. B- és T-limfociták. Nyugvó kötőszöveti sejtek fibrociták. Enyvadó rostok kollagénrostok.

Laza rostos kötőszövet szövettani készítmény

Haráncsikolt mintázatot mutató vastag rostkötegekből épülnek fel. Nem nyújthatók, húzási szilárdságuk nagy. Enyvet tartalmaznak. Leggyakoribb kollagén rostok: I. Csontokban, ínakban fordul elő. Porcokban található.

Lamina basalisban.

Rugalmas elasztikus rostok. Nem kötegesen épülnek fel, hanem hullámos vagy elágazó fonalak formájában találhatók meg. Igen rugalmasak, elszakadva felcsavarodnak. Sárga színűek.

Izomerőt pótolnak. Rácsrostok retikulinrostok. Térhálózatot alkotó finom rostok. A III. Elsősorban a nyirokszervek vázát alkotják, de más szervekben is megtalálhatók. Amorf alapállomány. Összetett szénhidrátok proteoglikánok építik fel. A fehérjékből és glikozaminoglikánokból álló monomereket hialuronsav köti össze óriásmolekulává.

Retikuláris kötőszövet. Sejtjei a nyúlványaikkal hálózatot alkotnak. Fagocitózisra képesek pl. Rostjai vékony retikulinrostok. A sejtképző szervek nyirokszervek, csontvelő stb. Areoláris kötőszövet. Kollagénrostok hálózatából áll, melyeket rácsrostok fonnak körül. A hálózat hézagaiban kötőszöveti sejtek helyezkednek el. A hisztociták és limfociták helyenként tömörülve fehér foltokat képeznek. A savós hártyák pl.

Szövet (biológia)

Lemezes kötőszövet. Kollagén és elasztikus rostokból álló lemezek alkotják. A lemezek között kötőszöveti sejtek vannak. A bőrben található nagyobb mennyiségben, de a szervek tokjai is belőle állnak. Tömött kötőszövet ínszövet. Kollagénrostokból álló tömött szövet. Az egymás mellett szorosan elhelyezkedő kollagénrostok között láthatók az összenyomott, szárnyas alakú ínsejtek tendociták.

Húzási szilárdsága laza rostos kötőszövet szövettan nagy.

Izmok tapadására szolgáló inakat, szalagokat és inas lemezeket alkotnak. Az elasztikus rostokból álló tömött kötőszövet rugalmas szalagokat hoz létre. Zsírszövet A szervezetben mindenütt megtalálható.

Sejtjei zsírsejtek pecsétgyűrű alakúak, mivel a zsírcsepp a sejtmagot oldalra tolja.

3. Szövettan (hystologia)

Az emberi zsír főként három zsírsavból palmitin- sztearin- és oleinsavból és glicerinből áll trigliceridek. Olvadáspontja: 44 o C. Sejtjeit membrana basalis veszi körül.

Főként a laza rostos kötőszövetben található. Altípusai: Stabil zsírszövet.

Éhezéskor sem tűnik el pl. Mechanikai feladatot lát el. Raktározó depó vagy labilis zsírszövet. Tápanyagraktárként funkcionál. A kötőszövetben az erek mentén rakódik le, éhezéskor eltűnik. Barna zsírszövet. A központi helyzetű sejtmagot sok apró zsírvakuólum veszi körül. Nagyobb mennyiségben a csecsemőkben található meg. A hőháztartásban van szerepe. Ereket nem tartalmaz, diffúzió és ozmózis útján táplálkozik. Sejtjei hólyag alakúak és csoportosan helyezkednek el, így képezik a hialinporc mechanikai egységét kondront.

Sejtközötti állománya kötőszöveti rostokból és a rostok közötti egynemű anyagokból pl. Homogén alapállománya elfedi a rostokat. Kollagénrostos porc.

Az elszórtan elhelyezkedő porcsejtek között vastag kollagénrostok láthatók. Elasztikus rostos porc. Alapállományában az elasztikus és kollagénrostok hálózatot alkotnak.

Közöttük egyenként vagy párosával elszórva találhatók a hólyag és zsemle alakú porcsejtek. A nagyobb deformálódásoknak rendszeresen kitett helyeken fordul elő, pl.